Kft. alapítás előtt szinte mindenki találkozik a „törzstőke” és az „alapító tőke” fogalmával. Sokak számára ezek elsőre egyformának tűnnek, mégis érdemes különbséget tenni közöttük, mert eltérő szerepük és jelentésük van. Ez a megkülönböztetés nem csak jogi pontosság, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír – különösen akkor, ha valaki több taggal alapít céget, vagy későbbre ütemezi a tőke befizetését.
Törzstőke: a jogszabály által előírt minimum
A törzstőke az az összeg, amit a jogszabály – jelen esetben a Polgári Törvénykönyv – előír egy Kft. alapításához. Ez jelenleg 3 000 000 forint, és a cég megalapításának egyik feltétele. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennyi pénznek ott kell lennie az indulás pillanatában, csupán azt, hogy a tagok vállalják ennek az összegnek az összesítését, teljesítését egy meghatározott időn belül.
A törzstőke nem egyenlő a bankszámlára beérkező készpénzzel. Lehet pénzbeli hozzájárulás, de lehet nem pénzbeli is, például egy számítógép, autó, ingatlan, amelyet a cég használ majd. A törzstőke tehát inkább egy vállalás, amely az alapítók közös felelőssége, és a cég stabilitásának garanciája.
Alapító tőke: a tagok egyéni hozzájárulása
Az alapító tőke fogalma már egy fokkal személyesebb: ez az az összeg (vagy vagyonelem), amelyet az egyes tagok a saját részesedésük arányában vállalnak teljesíteni. Az alapító tőke a társasági szerződésben kerül rögzítésre, és összeadva épp a teljes törzstőkét adja ki.
Például, ha egy háromtagú társaságban egyik tag 1,5 milliót, a másik kettő pedig 750-750 ezer forintot vállal, akkor ezek együtt adják a 3 milliós törzstőkét. Minden tag saját maga dönthet arról, hogy milyen formában – készpénzben vagy apporttal – járul hozzá a közös tőkéhez.
Miért fontos ez a különbségtétel?
Ez a két fogalom nemcsak a papír munkánál fontos: valós felelősségeket, jogosultságokat és vállalásokat tükröz. A törzstőke egy külső, objektív elvárás, az alapító tőke pedig egy belső, a tagok közötti megállapodás. Például ha a társaság később nyereséget termel, akkor az osztalék is az alapító tőke arányában oszlik meg, hacsak másként nem rendelkeznek.
Emellett, ha a törzstőke nincs teljesen teljesítve, akkor a tagok a be nem fizetett összeg erejéig felelnek a társaság tartozásaiért – tehát nemcsak jogi, hanem pénzügyi szempontból is nagyon nem mindegy, ki mit vállal és mikor teljesíti.
Ha Kft. alapításban gondolkodsz, érdemes már az elején tisztán látni: a törzstőke és az alapító tőke nem ugyanaz. Az egyik a cég össztőkéje, amit teljesíteni kell, a másik pedig annak tagonkénti lebontása. A kettő közötti különbség nemcsak jogi finomság, hanem egy vállalkozás biztonságos és jól átgondolt indulásának alapja. Ha ezt tisztán látod, sok későbbi kellemetlenséget előzhetsz meg.